Pszichológus vagyok, de...

Általában amikor elmondom embereknek, hogy mi a foglalkozásom, egyből Freud-ra és a kanapéjára asszociálnak. Én ettől eltérő módszerrel dolgozom. Ez az oldal ebbe a módszerbe kíván betekintést nyújtani a látogatóknak. Köszönöm, hogy benéztél.

 

Mint látható az előző írásomból, Selye stressz elmélete a stressz fiziológiai következményeit nagyon egyértelműen és összefoglalóan leírja. Azonban a stressz érzelmi, és információfeldolgozási aspektusai is jól megfigyelhetőek és leírhatóak. A következőkben az érzelemszabályozásról lesz jó.

A stressz az, amikor egy személy a környezetéből érkező megterhelést, kényszert vagy lehetőséget ítéli meg, mint olyant, ami meghaladja az erőforrásait. A stressz forrása lehet minket ért kár vagy veszteség, észlelt vagy vélt fenyegetés, sőt kihívás is.

Amikor a munkám hasznosságáról beszélek sokszor találkozom azzal az kifogással, hogy csak beszélget a pszichológus a klienssel, amire ugyanolyan jók a barátok és a családtagok is. Ezt az állítást szeretném ebben az írásomban egy kicsit más szemszögbe helyezni, és kidomborítani azokat a különbségeket, akik a két beszélgetés típus között vannak.