A stresszről - a pszichológiai immunrendszer és a reziliencia szempontjából

2018.12.11

Az előző írásaimban a stresszt, mintfiziológiai és mint pszichológiai jelenséget vizsgáltam. Ebben az írásban azt szeretném bemutatni, milyen eszközeink vannak arra, hogy csökkentsük a stressz káros hatásait. 

A szervezetünk épségéért, regenerálódási képességéért az immunrendszerünk felel. Az immunrendszerünk működése nagyon összetett és bonyolult folyamat. Ahhoz, hogy az immunitás, a kórokozókkal szembeni védettség állapota létrejöjjön és zökkenőmentesen működhessen, számos szabályozó működésnek kell együttműködnie és reagálnia a veszélyes behatásokra. A pszichológiai stressz hatásokkal szemben is létezik egy védőhálónk, Oláh Attila kutatásai nyomán ezt pszichológiai immunrendszernek hívjuk. 

A pszichológiai immunrendszer azokból a személyiségvonásainkból, attitűdjeinkből áll, amelyek segítik a stresszel való hatékony megküzdést. A biológiai immunrendszerünkkel ellentétben, a pszichológiai immunrendszer preventív, megelőzi, hogy bekövetkezzenek a károsító események, és emellett tompítja is a stressz hatását. 

A pszichológiai immunrendszernek három alrendszere van:

A megközelítő, monitorozó alrendszer szerepe abban rejlik, hogy ezek alapozzák meg a világhoz való pozitív viszonyulásunkat, illetve az önképünk nagy részét. Optimális esetben célorientált és folyamatos fejlődésre képes egyénként látjuk magunkat az ide tartozó vonások egészséges szintje mellett. 
Ide tartoznak a következők: 

  • Optimizmus (a pozitív következmények, a kedvező változások elvárására és elővételezésére való hajlam),
  • Kontrollképesség (a személy azon meggyőződését jelenti, hogy többnyire rajta múlik, mi fog történni vele),
  • Koherenciaérzék (az összefüggések megértésére, megérzésére való képesség, annak érzése, hogy a külső környezet változásai előrejelezhetők, és a dolgok úgy alakulnak, ahogyan az ésszerűen elvárható),
  • Növekedésérzés (saját fejlődésének folyamatosságát, önkiteljesedésének eredményeit reálisan szemlélve az önmegvalósítás felé haladás képessége),
  • Empátia (a személy képes a társas környezetéből jövő információit érzékenyen és szelektíven észlelni),
  • Öntisztelet (önmagunk pozitív értékelésének alapja, az önjutalmazást elősegítő jellemzőnk).

A mobilizáló, végrehajtó alrendszerbe tartozó vonásokban az a közös, hogy segítségükkel meg tudunk birkózni a nehéz helyzetekkel. Azokat az energiáinkat, erőforrásainkat és vonásainkat aktivizálják, amikkel önmagunkat és a környezetünket változtatjuk meg, az az alkalmazkodás és a céljaink megvalósítása érdekében.
Ide tartoznak a következők: 

  • Rugalmasság (a kihívások vállalása, a tevékenységekbe való belemerülés, az új iránti fogékonyság és nyitottság képessége),
  • Énhatékonyság (az a szilárd meggyőződésünk, hogy képesek vagyunk a céljaink megvalósítására),
  • Leleményesség (személyiségünk kreatív kapacitása, a tanult ismeretek átstrukturálására való képesség),
  • Társas mobilizálás (az eredményes meggyőzést és a kapcsolatteremtést elősegítő vonásunk),
  • Szociális alkotóképesség (a másokban szunnyadó rejtett képességek feltárására és társas hasznosítására vonatkozó képességünk).

Az önszabályozó alrendszer feladata, hogy szabályozza a figyelmet, az érzelmeket, a kitartást és a tudati működést annak érdekében, hogy a legkevesebb károsodást szenvedjük el stressz hatás esetén. 
Ide tartoznak a következők: 

  • Szinkronképesség (energiáink szándékunk szerinti tevékenységre koncentrálásának képessége),
  • Kitartásképesség (késleltetésre való képesség, a frusztrációs tolerancia alapja),
  • Impulzivitáskontroll (a leghelyénvalóbb magatartás megválasztásának képessége),
  • Érzelmi kontroll (az érzelmek konstruktív viselkedésbe való átalakításának képessége),
  • Ingerlékenységgátlás (az indulatok konstruktív felhasználásának képessége).

A pszichológiai immunrendszer az egészséges és hatékony személyiség velejárója. Számos pszichés és szomatikus, testi károsodás ellen védenek a fenti vonások, illetve szükség esetén a hangulatunkat is javítják. Összességében az mondható, hogy ha a pszichológiai immunrendszerünk jól működik, akkor az egészség állapota jellemző ránk.

Láthatjuk, hogy a stressz nem csak rossz jelenségekkel köthető össze. 
A reziliencia fogalma is rávilágít erre. Ezzel a képességünkkel el tudjuk azt érni, hogy testi-lelki szenvedés, illetve nehéz élethelyzetek átélése után, gyorsan vissza tudjuk nyerni eredeti, jó állapotunkat, sőt poszt-traumás növekedés esetében gazdagabbat, érettebben, ügyesebben jöjjünk ki a helyzetből.

Régi mondás a pszichológiában, hogy a stressz az élet sava-borsa.

Remélem, te is így látod ezt a stresszről szóló írásaimat átolvasva. 😊